Prosztata megbetegedés és a bór összefüggése

A tudásunk a szervezetünk biológiai rendszereiről, ismereteink a biológiai folyamatok és azok egyensúlyát illetően folyamatosan nő. Míg anyagok és elemek, mint a bór is, évtizedekkel ezelőtt az ember egészségét tekintve egyáltalán nem számítottak fontos tényezőnek, addig ma  egyre inkább releváns mikrotápanyagként tekintünk rájuk.

Bár még folyik a vita arról, hogy a bór esszenciális elem-e vagy sem, ahhoz azonban már nem fér semmi kétség, hogy a bór az egészég megőrzésben igen fontos szerepet játszik. Már régóta tudjuk, hogy az egészséges csontsűrűség megtartásában elengedhetetlen. Továbbá azt is tudjuk, hogy a bór jelentősen enyhíti az izületi fájdalmakat és megőrzi a kognitív funkciókat.

Ki kell emelni a különféle bórkötések azon jelentős tulajdonságát is, hogy képesek a prosztata tumorok növekedését gátolni, vagy akár megelőzni valamint szabályozó befolyásukat a hormonszintézisre is.

A bór ún. félfém, a természetben nátrium-borát és bór-kelát formában szokott előfordulni. A táplálékkal elfogyasztott bór gyorsan felszívódik, majd nagy része kiválasztódik a vizelettel.

A legtöbb talajban jelen van és számos növény számára esszenciális tápanyag, így a szójában, szilvában, vörösborban, mazsolában, avokádóban és diófélékben viszonylag magas arányban van jelen. Húsban és tejtermékekben meglehetősen alacsony a szintje.

Napi felvételét táplálék útján, kb. 2 mg/nap mennyiségben vélelmezik(1). Cukorral, B2 és B6 vitaminnal, vagy C vitaminnal alkotott komplex kötéseiből a gasztrointesztinális területen főképpen bórsavvá alakul át és maradéktalanul felszívódik.  Tekintettel arra, hogy a vesén keresztül igen gyorsan kiürül, kicsi az esélye annak, hogy a szövetekben felhalmozódjon. Tipikus plazmakoncentrációja 14 – 39 ug/l(2).

A bór és a prosztata karcinóma

Prosztatarákban mintegy 44.000 férfi betegszik meg évente (német adat). A maga 20%-ával a prosztata rák a leggyakoribb rákos megbetegedések közé tartozik, melyet a bél- és tüdőrák követ(3).

Évente kb.11.000 beteg hal meg ebben a betegségben (német adat). Vizsgálatok kimutatták, hogy fokozott bórbevitel táplálkozás útján, a prosztata rák rizikója és mortalitása csökkenésével hozható összefüggésbe. Zhang és társai vizsgálatukban megállapították, hogy bór szupplementációja révén a prosztata rák kialakulásának valószínűsége mintegy 64%-al csökkent(4).

A bór a PSA (prosztata specifikus antigén) szerin-proteáz inhibitoraként hat. Átmeneti állapotú analógok képzésével a PSA proteolitikus aktivitása közel 87 %-al csökken. Állatkísérletekben a prosztata karcinóma nagyságának mintegy 25 – 38 %-os csökkenése volt megállapítható. A proliferációs ráta is csökkent, melyet a mitózák számának a csökkenéséből mutatták ki. A pontos mechanizmus még nem ismert(5).

A PSA indukálja az IGF-megkötő protein 3 proteolízisét, mely az IGF-1 (inzuliszerű növekedési faktor) szintjének emelkedésével jár, melynek következtében felerősödik az IGF-jelző útvonal aktivitása. Ez fokozza a sejtek proliferációját és gátolja az apoptózist (sejthalál). Bór alkalmazásával dezaktiválható a PSA ezen jelző útvonala.

Vannak más ráksejt vonalak is, melyek in vitro különböző bórkötésekkel növekedésükben gátolhatók és ezzel a túlélési idő meghosszabbodásához is vezethetnek (állatkísérletek). Példa erre az Ehrlich ascites tumor(6), az L1210 murine leukémiás sejtek és az A549 tüdőkarcinóma sejtek(7).

Laboranalitika

A bór laboratóriumi mérése mindezidáig nem szerepelt a különböző laboratóriumok kínálati listáján. Partner cégünk, a németországi GANZIMMUN Diagnostics AG, most hozzáférhetővé tette számunkra ennek a fontos nyomelemnek a laboratóriumi vizsgálatát.

Mit tehetünk, ha a labor alacsony bór szintet mutat?

A bór pótlását elsősorban táplálkozásunk megfelelő kialakításával célszerű megoldani, amennyiben ez nehézségekbe ütközik, úgy étrend-kiegészítésre van szükség. Amennyiben megfelelő mennyiségű bórt tartalmazó étrend-kiegészítőt nem sikerül Magyarországon beszerezniük, úgy kérjük jelezzék felénk, igyekszünk segítséget nyújtani.

Refenciák

Gröber, U. (2011)Mikronährstoffe 3. Auflage, Wissenschaftliche Verlagsgesellschaft Stutgart.
Ferando A.A.Green N.R.,Barnes K.W.,Woodward B. (1993) Microwave  digestion preperation and ICP determination  of boron in human plasma Biol. Trace Elem. Res. , 37, 17-25.

Robert Koch -Institut : Heft 36 Prostataerkrankungen - Gesundheltsberichterstattung des Bundes. 

 Zhang Z.-F.,Winton M. I. Rainey C et al. (2001) Boron is associated with decreased risk of human prostate cancer. FASEB J, 15, A1089
Gallardo-Williams M.T., Maronpot R.R.,King P.E. et al. (2002) Effects of Baron supplementation on the morphology, PSA levels, and proliferative activity of LNCaP tumors in nude mice. Proc. Amer. Assoc. Cancer Res, 43,77.
Ghosh P., Sur B. Bag S. P.et al. (1999) A new boron compound (guanidine biboric acid adduct) as an antitumor agent against Ehrlich ascites carcinoma in mice. Tumour Biol, 20,44-51.
Dibas A.,Howard J., Anwar S. et al. (2000) Borato  -1,2- diaminocyclohexane platinum , a novel anti-tumor drug. Biochem. Biophys.Res. Commun., 270,383-386
 GANZIMMUN Diagnostics AG Fachinformation 0087. Das Spurelement Bor