IBD vagy IBS? Mi a különbség, és hogyan járhatunk a végére?

IBD vagy IBS - mi a különbség, és hogyan járhatunk a végére?

Akit érint krónikus emésztőrendszeri probléma, és egy kicsit már megpróbált utánajárni dolgoknak, valószínűleg már találkozott a címben található rövidítésekkel. Mit jelentenek ezek a rövidítések pontosan, és hogyan tudjuk elkülöníteni a kettőt?
 

 

IBD = Inflammatory Bowel Disease, Gyulladásos bélbetegség

A vastag- és a vékonybél gyulladásos betegségeinek gyűjtőneve, többnyire autoimmun kórképként kezelik.
Az immunrendszer valamilyen oknál fogva elkezdi a saját szöveteit, ez esetben a bél szöveteket támadni, ebből fakad a probléma.

A két legfontosabb (és leggyakorbb) gyulladásos bélbetegség a fekélyes vastagbélgyulladás és a Crohn-betegség.
A fekélyes vastagbélgyulladás, ahogy a nevéből is kitűnik, csak a vastagbelet érinti, míg a Crohn-betegség az emésztőcsatornán belül bárhol előfordulhat, a szájnyílástól a végbélig bezárólag.

A fő tünetek mindkét betegség esetében megegyeznek: hasi fájdalom (Crohn esetében gyakoribb), hirtelen és/vagy véres hasmenés, székrekedés (ritkábban), súlyvesztés, extrém fáradtság. Láz és hányinger is előfordulhat.

IBS = Irritable Bowel Syndrome, Irritábilis bél szindróma

Az irritábilis bél szindróma egy relatív gyakori emésztőrendszeri probléma. Gyomorgörcsöt, puffadást, hasmenést és székrekedést okoz.
Pontos kiváltó oka nem ismert, az emésztőrendszer túlzott érzékenysége áll a háttérben. Életmódváltással, diétával a legtöbb esetben szépen javítható az állapot. Kialakulásában, a tünetek megjelenésében, felerősödésében a stressz is komoly szerepet tölt be.
A tünetek jellemzően jönnek és mennek, a beteg sokszor akár hónapokig tünetmentes. Bizonyos ételek fogyasztása éppúgy kiváltó tényező lehet, mint a stressz.

Calprotectin - szerepe a diagnózisban

A Calprotectin egy fehérje, amely a fehérvérsejtekben található, és erős antibakteriális, illetve gombaellenes hatással rendelkezik.
Gyulladásos folyamatok esetén aktiválódik, és a székletből mérhető mennyisége szoros kapcsolatban van a gyulladásos betegség súlyosságával.
Nagyon jó marker az IBD és IBS elsődleges elkülönítésére.

Milyen tartományokról beszélünk?

  • 50 µg/g alatti szintje esetén nem valószínű, hogy gyulladásos bélbetegségről van szó. Amennyiben a tünetek fennállnak, gyanakodhatunk irritábilis bél szindrómára (IBS), cöliákiára, esetleg ételallergiákra vagy -intoleranciára.
  • 200 µg/g feletti mennyisége esetén további orvosi kivizsgálás szükséges IBD, azaz gyulladásos bélbetegség gyanújával. Leggyakrabban fekélyes vastagbélgyulladás vagy Crohn betegség áll a hátterében.
  • 50 és 200 µg/g közötti eredmény esetén még nem biztos, hogy IBD-ről beszélünk. Szóba jöhet esetleg bakteriális ferőzés, enyhe vastagbél-divertikulum gyulladás, vagy gondolhatunk egyes gyógyszerek mellékhatásaira, mint például a nem szteroid gyulladáscsökkentők vagy protonpumpa gátlók esetében. Túl sok alkohol fogyasztása is okozhat emelkedett calprotectin szintet.
    Ebben az esetben érdemes néhány héttel később megismételni a vizsgálatot, hogy látni lehessen, csak egy átmeneti állapotról van-e szó, vagy tartós gyulladás van a szervezetben.

 

Források:

https://www.calprotectin.co.uk/about-calprotectin/information-for-patients/
https://www.calprotectin.co.uk/about-calprotectin/inflammatory-bowel-disease-ibd/
https://www.calprotectin.co.uk/about-calprotectin/irritable-bowel-syndrome-ibs/

Calprotectin vizsgálat székletből

Bélegészség vizsgálataink székletből

 

Haász Nikoletta, 2018