nőknek

férfiaknak

gyerekeknek

A bélflóra hatalma: ki a főnök?

Az alábbi érdekes tanulmányokat olvasva felmerülhet a kérdés, hogy az életünket, egészségi állapotunkat, viselkedésünket tekintve vajon mi irányítunk, vagy esetleg a beleinkben letelepedett apró, ám annál nagyobb számú albérlőink? Az igazság valószínűleg valahol a kettő között van, ugyanis ez egy nagyon szoros adok-kapok viszony, de nem árt tudni, hogy bizony elég komoly hatással vannak ránk a bélbalktériumaink.

Bátor egér vagy, vagy gyáva?

Nem is gondolnád, hogy milyen hatalma van a bélflórának felettünk. Számos humán kutatás is alátámasztja ma már, hogy az agyunk és a bélrendszerünk folyamatosan kommunikál egymással, tulajdonképpen oda-vissza függ egymástól a működésük. A figyelmünket most mégis egy olyan érdekes tanulmány keltette fel, amelyet egereken végeztek.

Egy kutatócsoport két, egymástól független egértörzs egyedeit vizsgálta. Az egyik törzs egérkéi jellemzően vakmerőek, kíváncsiak voltak, míg a másik csapat inkább félénk, visszahúzódó alkat. A két törzs bélflórája természetszerűleg különbözött egymástól, de adott törzsön belül nagyjából azonos képet mutatott. Miután mintát vettek mindkét típusú baktériumflórából, antibiotikumokkal sterilizálták az egerek bélrendszerét, és minden egyedbe az ellenkező törzs jellegzetes bélflóráját ültették vissza. Gyakorlatilag lakóhelyet helyet cseréltek a baktériumok.

Hogy mit tapasztaltak ezután? Lehet tippelni. A bátor egérkék egyszerre csak visszahúzódóak, a korábban félénkek pedig bátor egerek lettek! Gondoltad volna?

Ebből a konkrét esetből persze nem vonhatóak le messzemenő következtetések az emberre nézve. Mindenesetre tény, hogy a bélflóránk (pláne ha felborul az egyensúly) bizony hatással van a mindennapi életünkre, és nem csak abban az értelemben, ahogy általában gondoljuk.

Mesterséges édesítők - Te is élsz velük?

Izraeli biológusok egerek ivóvizébe cukorpótlókat (szacharin, szukralóz, aszpartám),
más egércsoportok vizébe pedig valódi cukrokat (glükóz, étkezési cukor) adtak. A kontrollcsoport vize tiszta maradt.
Néhány hét után azt tapasztalták, hogy a cukorpótlókon élő egerek képtelenek feldolgozni a valódi a cukrokat, vagyis magas glükózintoleranciájuk lett.
Ezután 4 hétig mindegyik egér antibiotikumot kapott a bélflóra sterilizálása végett, és tádám: ismét mindegyikük jól tolerálta a cukrokat.
Amikor ezután szaharint fogyasztó egerek bélflóráját átültették baktériummentes egerek beleibe, néhány nap eltelte után az addig normálisan emésztő egyedeknél is csökkent cukorfeldolgozó képességet figyeltek meg...

Emberekkel is végeznek hasonló kísérleteket, és a tanulmányok azt mutatják, hogy a mesterséges édesítőkön élők bélflórája bizony különbözik a természetes cukrokat fogyasztókétól.
Mi több, 2013-ban 66 000 nő vizsgálata során azt találták, hogy bár a mesterséges és a természetes édesítők (cukrok) használata is növeli a rizikót a 2-es típusú cukorbetegség kialakulására, a mesterséges édesítők esetében ez a hatás több, mint kétszeres a valódi cukrokhoz képest!

Persze nem azt szeretnénk ezzel mondani, hogy mostantól bátran a cukrokkal, de felmerül a kérdés, hogy van-e szüksége egyáltalán bármire a szervezetünknek, ami nem természetes forrásból származik?

Elhízás: genetika vagy bélflóra egyensúlytalanság?

Mindannyian ismerünk olyan embereket, akik állításuk szerint alig esznek valamit, esetleg sportolnak is, mégis képtelenek a fogyásra. Érdemes lehet persze tüzetesebben megvizsgálni az „alig eszem valamit” kérdést is, de sok esetben valóban így van. Hogy mi állhat a háttérben? Még felsorolni is fárasztó. Szóba jöhet a ma már unalomig ismételt pajzsmirigy alulműködés, ösztrogén túlsúly, alváshiány (igen, az alvás is nagyon fontos!), napi ciklus felborulása, a bélflóra állapota, szervezet szintű gyulladás, stb. A genetika jó eséllyel valahol a sor végén kullog. Aztán persze az imént felsoroltakat nem szabad, nem is lehet elkülöníteni egymástól, hiszen ahogy a világban, a saját szervezetünkben is minden mindennel összefügg.

A bélflóra kérdés ebben a témában nem annyira régen került látótérbe, azonban úgy tűnik, sokkal nagyobb hatással van az egészségünkre és a testsúlyunkra is, mint azt eddig gondoltuk.

Mikrobiomunk az étvágyunk, anyagcserénk és testsúlyunk szabályozásában is alapvető szerepet játszik. Míg a nyugati ember bélflórája jórészt a Firmicutes csoport baktériumai közül kerül ki, addig az afriakaiak Bacteroidetes baktériumokban bővelkednek inkább. Miért is érdekes ez? Mindössze azért, mert a Firmicutes baktériumok nagyobb hatékonysággal bontják le a kapott táplálékot, így több kalóriához jutunk általuk. Ez azonban csak az egyik része a dolognak, mert nem csak ezt tudják ezek a Firmicutesek. Azt is tudják, hogy úgy szabályozzák a génjeinket, hogy ez által hátrányosan befolyásolják az anyagcserénket. Tulajdonképpen elhitetik a szervezetünkkel, hogy bizony raktároznia kell. Most már még kevésbé szeretjük őket, ugye? Pedig azt még nem említettem, hogy az immunrendszerünk működésébe is beavatkoznak. Ez akár addig fajulhat, hogy gyulladásos folyamatok indulnak be a szervezetünkben, ami elhízáshoz vezet. Az elhízás növeli a zsírpárnákat, ami pedig gyulladáskeltő anyagokat termel, mondtam már? Ördögi kör, ez van.

Tény, hogy az elhízott emberek esetében az arány jobban eltolódott a Firmicutes baktériumok felé, és az is, hogy nekik összességében szegényebb a bélflórájuk. Felmerül a kérdés, hogy a tyúk vagy a tojás volt-e előbb, vagyis az elhízás okozza-e a bélflóra változást, vagy fordítva. Valószínűleg mindkettő igaz, de amikor egy emberi ikerpár elhízott tagjának a bélflóráját steril flórájú egerekbe átültették, azok úgyszintén elhíztak, míg az ikerpár sovány tagjának flórájával továbbélő egerek soványak maradtak. Itt talán már az is elgondolkodtató, hogy az ikerpár egyik tagja sovány, a másik meg kövér. Hogy is van ez, kedves genetika?

Amikor túlsúlyos anyukának a gyermekei is túlsúlyosak lesznek, azért gondoljunk arra, hogy nem csak a géneket öröklik az utódok anyukától, hanem bizony a bélflóráját is.

A jó hír, hogy a bélflóránk megváltoztatható. Na, nem önmagában tömeges probiotikum szedéssel, bár sokat segít az is, sokkal inkább a táplálkozásunk megváltoztatásával, és sporttal. Ma már mindkét verzió bizonyítást nyert. Igen, sporttal is! Szénhidrát csökkentett, rostdús táplálkozással pedig a bélflórát kedvezőbb, „fogyókúrás flórává” változtathatjuk. Fontos, hogy nem a kalóriabevitelen, hanem a tápanyag minőségén van a hangsúly. Zsírszegény étrenden ugyanez a változás lényegesen lassabban következik be.

Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy „ugyan már, néhány baktérium odabent egyszerűen nem lehet ránk ilyen hatással”, de ki kell ábrándítanom mindenkit: az a néhány baktérium azt jelenti, hogy gyakorlatilag hemzsegnek odabent a kis bacik. Több mint ezer fajról, 100 billió egyedről és akár 2 kilónyi mennyiségről beszélünk!

Ha kíváncsi vagy, hogy Nálad mi a helyzet bélbaktérium fronton, tudunk segíteni, hogy kiderüljön:

BÉLFLÓRA STÁTUSZ VIZSGÁLAT

Haász Nikoletta, 2018